2009. november 18., szerda

Cél vagy eszköz - lufi vagy valós eredmény?



 

Az elmúlt napokban több olyan élmény is ért, amiknek hatására meg kell írjam ezt a bejegyzést. Többek között láttam két KKV fenntarthatósági jelentést (ami amúgy nagy örömömre szolgálna, és okkal nem hívom őket GRI jelentésnek, bár annak vallják magukat), sorra jelennek meg a rövid jelentések, illetve olvastam néhány honlapon a Deloitte Zöld Béka Díjjal kapcsolatos indulásról.

 

A téma ami nem hagy nyugodni, hogy a GRI megfelelés vajon cél vagy eszköz a vállalatok szemében? És hogy szerintem minek kellene lennie?

Az én véleményem az, hogy ha a GRI megfelelés a cél, egy adott díjon való eredményes szerepléshez (a jelentést mint "pályázatot" hivatkozzák meg), vagy azért mert ez a trendi itthon, vagy mert egy tanácsadó ezzel adta el projektjét, akkor abszolút ablakon kidobott pénz amit kifizettünk érte! Félreértés ne essék, nem vagyok a díjak ellen, csak az zavar, ha csak a díj a motiváció, a jelentés öncélúan csak emiatt készül


Az a sok előny, amit a jelentéskészítés mellett felsorolhatunk csak akkor kap esélyt a megvalósulásra, ha az elsődleges cél valóban egy átlátható beszámoló készítése azért, hogy érintettjeink számukra fontos kérdésekről tájékozódhassanak, elnyerjük bizalmukat, illetve hogy mi magunk lássuk, hol tartunk.

Hogy hogyan legyen valóban átlátható és minden fontos témára kiterjedő a jelentés, ahhoz megfelelő ESZKÖZ egy útmutató, pl. a GRI Útmutató. Cheklistként szolgál, alapelveket tartalmaz amelyek mentén elindulunk, az indikátorok ráébresztenek, hogy mely területeken merre kellene fejlődnünk, milyen adatokat hogyan lenne jó nyilvántartani. A valós megfelelés pedig egy értéket is képvisel.

Annak nem sok értelmét látom, hogy készítünk egy pár oldalas jelentést, összekaparunk 10 indikátort, aminek a felére azt írjuk "Nem releváns" (amúgy a nem releváns indikátorok nem számítanak bele a 10-be!) és kikiáltjuk, hogy van GRI jelentésünk, bár még a legalapvetőbb formai követelményeknek sem felel meg. Oké, és mire jó? Biztos, hogy azok az információk vannak benne, amire az érintettek kíváncsiak? Vagy elég a tény, hogy van egy jelentésünk? Rövidtávon ez lehet, hogy elég, de ez a lufi hamar kipukkad.

Azoknak a vállalatoknak, akik szeretnék jelentésüket kommunikációs, motivációs, "önismereti", benchmark, hitelesség és elismertség növelő célokra használni, a jelentés elkészítésekor ezekre a célokra koncentráljanak elsősorban. Szerintem nem baj, ha elsőre nem sikerül a GRI megfelelés, el kell indulni, fejlődni kell, új adatgyűjtési módszereket kell bevezetni, és akkor legközelebb olyan jelentés is készülhet, ami megfelel a GRI előírásainak. Nem utolsó sorban a jelentéskészítés által szervezetünk fejlődik, előrelép.

Hasznos az is ha legalább egyszer elolvassuk a GRI Útmutató azon részeit is amik nem közvetlenül az indikátorokról szólnak, hanem pl. a megfelelés tartalmi és formai alapkövetelményeiről. Vagy ha nincs erre időnk, kérdezzük meg tanácsadónkat, hogy elolvasta-e. Hátha akkor legalább elolvassa.

A képek forrása: Wikimedia Commons


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése