Elindult a G4 de előtte még jön a GRI 3.1!

Múlt héten a GRI "Train of trainers" eseményén vettem részt Amszterdamban - közelgő hivatalos GRI képzési partnerré nyilvánításunk okán. A képzés részeként kaptunk egy kis betekintést a közelgő G3.1 kapcsán is. A továbbiakban röviden összefoglalom a várható változásokat.




A nagy hír igazából az volt, hogy most már szervezetileg is kezd felállni az a csapat, akik a GRI Útmutató negyedik generációjának kidolgozását koordinálják majd. Ez várhatóan csak 2012 októberére jelenik meg, így a 2006 óta kicsit megkopott G3-at addig is gyors  ráncfelvarrásnak vetették alá. Abban reménykedtem, hogy a 3.1 már az őszre megjelenik, de sajnos csak 2011 első negyedévére ígérik.

Mindenesetre a várható változások 4 fő területet érintenek:

1. Társadalmi hatások
2. Emberi jogok
3. Nemek (mármint ffi-nő, és nem mint az igenek ellentéte :-) )
4. Tartalmi alapelvek

Társadalmi hatások (főként SO1)

A változtatások hátterében egy kutatás áll, jellemzően ázsiai résztvevőkkel. A University of Hong Kong és a CSR Asia kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan jelennek meg a társadalmi hatások a vizsgált 58 jelentésben. A vizsgált minta elvileg leképezi a GRI jelentések földrajzi eloszlását. A tanulmány eredményei nem meglepőek, sajnos évek óta Magyarországon is ugyanazekkel a jellemző nehézségekkel, értelmezési problémákkal szembesülnek a vállalatok, azaz (zárójelben saját észrevételeim):

• társadalmi hatások alatt, jellemzően oktatásról és képzésről, adományozásról és támogatásokról, önkéntes munkáról, közösségi befektetésekről és társadalmi párbeszédről írnak a vállalatok;
• jellemezően saját teljesítményükre koncentrálnak, ahelyett, hogy azt értékelnék, milyen hatással vannak ők a társadalomra és a környezetre, illetve kevés kvantitatív információt szolgáltatnak;
• szinte csak a pozitív hatásokról írnak, ha szerepel negatívum, az jellemzően csak környezetvédelmi vonatkozásban (ugye-ugye, az egyensúly és a hitelesség másnak is hiányzik, nem csak nekem...);
• szinte lehetetlen adott területekre, régiókra vonatkozó specifikus információt találni (megerősíti az általam is sokszor emlegetett lokális jelentések fontosságát a nemzetközi nagyvállalatok esetén is! - pl egy globális Shell jelentés mit sem ér a magyar érintettek szempontjából, akármilyen jó is);
• hiányoznak a kapcsolódó általános alapelvek és irányelvek (ami sok esetben itthon is ad hoc adományozási és közösségi programokhoz vezet, átgondolt együttműködések helyett);
• az 58 jelentésből elvileg 37 önbevallás alapján megfelelt az SO1-nek, de ezeknek csak 11%-a felelt meg valójában a GRI előírásainak (az is lehet szerintem, hogy a 37 jelentő egy része maga is csak részleges megfelelésre értékelte önmagát, de ezt ugyebár nem kell jelezni, sőt a GRI még csak nem is ösztönzi erre a cégeket);
• a legtöbb vállalat nem megfelelően értelmezi az SO1-es indikátort, ahelyett hogy a tevékenységükből eredő a helyi közösségekre vonatkozó hatásokat értékelnék, az önkéntes adományokról és hozzájárulásokról írnak (ezekről amúgy az EC1 alatt kellene beszámolni).

Mindezek alapján arra jutottak, hogy a jelenlegi SO1-es indikátorból 3 önálló indikátort alakítanak ki. Azt még nem lehet tudni, hogy ezek alap vagy kiegészítő indikátorok lesznek-e. Nem hivatalos fordításban az alábbiakra számíthatunk

• SO?: Azon egységek %-os aránya, amelyek a helyi közösségekkel együttműködéseket alakítottak ki, hatásfelmérést végeztek és fejlesztési programokat valósítottak meg.
• SO?: Tevékenységek, amelyek jelentős potenciállal vagy valós káros hatással bírnak a helyi közösségekre - itt a "káros" (negative) szó kapcsán állítólag heves viták folytak a munkacsoportban, de végül meghagyták a tanulmány eredményei miatt, illetve a zöldremosás elkerülése érdekében. És ha most valakinek az jutna eszébe, hogy dehát nekünk nincsen még potenciálisan káros hatásunk sem társadalomra, akkor gondolkozzon még egy kicsit  :-), vagy nyilatkozza azt, hogy nincs, és meglátjuk feltűnik-e valamelyik civil szervezetnek...
• SO?: Azok a megelőző és kárenyhítő intézkedések, amelyeket azon tevékenységek esetén vezettek be, amelyek jelentős potenciállal vagy valós káros hatással bírnak a helyi közösségekre.

Emberi jogok

Az emberi jogokkal foglalkozó munkacsoport jelentése szerint nem is az lenne a lényeges, hogy egy szervezet mely emberi jogokat és hogyan veszi figyelembe, hanem az a folyamat, amelynek során eldönti, hogy melyek azok az alapvető emberi jogok, amelyek valahol  a működési láncban (és földrajzilag) sérülhetnek, azaz kockázatot jelentenek, illetve hogy mit tesz ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére, kiküszöbölésére. Ennek érdekében sok változtatási javaslatot tettek, amelyek közül jelen állás szerint a vezetési irányelvekre (management approach) vonatkozókat, illetve az alábbi két új HR indikátort veszik majd bele a G3.1-be:

• HR10: Azon egységek száma és aránya gyenge kormányzati zónákban, amelyeket emberi jogok szempontjából megvizsgáltak és/vagy amelyekről hatástanulmányt készítettek - reméle, hogy az indikátor protokoll meghatározza majd, hogy mit kell gyenge kormányzati zónának (weak governance zones) tekinteni. Az eredeti javaslatban "high-risk country or area" szerepel, ennek értelmezése sem könnyű valamilyen hivatkozási alap nélkül.
• HR11: A hivatalosan működő panaszkezelési folyamatokon keresztül benyújtott, megvizsgált és lezárt emberi jogokkal kapcsolatos panaszok száma - itt a hangsúly a "megvizsgált és lezárt" szavakon van, ezeket már az egyeztetések során tették hozzá.

A GRI készíttetett egy tanulmányt, hogy segítse a vállalatokat, hogyan is jelentsenek az emberi jogi témában, illetve készült egy 57 jelentést vizsgáló anyag a vállalatok által jelenleg használt eszközökről.

Nemek (gender)
A munkacsoport javaslata szerint, heves viták folytak arról, hogy melyik kifejezés lenne megfelelőbb a "sex" vagy a "gender". Míg előbbi a biológiai nem szerinti megkülönböztetésre szolgál, úgy az utóbbi a társadalmi nemre utal. Az angol nyelvű útmutató jellemzően a "gender" szót használja, de nyilvánvaló, hogy az adatokat a szervezetek jellemzően a "sex" alapján adják meg. Mégis a "gender" magában foglalja egy adott társadalomban megjelenő körülményeket, feltételezéseket, előítéleteket stb. is.

Várhatóan változtatások lesznek egyes meglévő indikátorok (szervezetet bemutató, azaz profil ill. teljesítmény indikátorok esetében egyaránt), le kell majd bontani az adatokat nemek szerint. a munkaügyi indikátorokhoz (LA) kapcsolódóan kiegészítik a vezetési irányelvekre vonatkozó elvárásokat, és lesz két új indikátor is ebben a kategóriában:

• LA15: A férfiak és a nők jövedelmi különbségének kezelését szolgáló stratégiák, futó kezdeményezések és jövőbeni tervek
• LA16: Anyasági, apasági vagy örökbefogadási szabadság után visszatérő munkatársak aránya, illetve "megtartásuk" aránya (retention rate) 

Ezzel a témával kapcsolatban sem hagynak minket magunkra, készült egy jelentési segédlet azzal kapcsolatban is, hogy hogyan számoljunk be jelentésünkben a nemekkel kapcsolatos kérdésekről. A jelentés rövidített összefoglalója is elérhető itt.









Tartalmi alapelvek

A jelentéskészítési folyamat egyik legfontosabb fázisa amikor eldöntjük, milyen témák kerüljenek a jelentésbe. Erre a folyamatra vonatkoznak a GRI tartalomra vonatkozó indikátorai (lényegesség, érintettek bevonása, fenntarthatósági összefüggések, teljesség). Ha jól értettem, ez a munkacsoport még nem készült el a végleges javaslattal, de annyi bizonyos, hogy a jelentéskészítési folyamatot segítendő az alapelveket valahogyan összekapcsolják majd a jelentéskészítési folyamattal, hogy egyértelmű legyen melyiket melyik fázisban kell leginkább figyelembe venni.


A fentebb bemutatott változásokat még a GRI boardjának jóvá kell hagynia, és még dönteniük kell néhány fontos kapcsolódó kérdésben (pl. alap vagy kiegészítő indikátorok legyenek-e), de az indikátorok megfogalmazásában (eredeti angol) jelentős változások már nem várhatóak. A jelentéskészítők számára - főleg azok számára fontos ez akik az A megfelelési szintet célozzák meg - lesz két év türelmi idő az új indikátorok és elvárások beépítésére.